03/20100
Az alapok
Csornobiltól néhány kilométerre születtem, abban az évben, amikor a Nagy Bumm történt. Mikor idejöttem, sűrűn baszakodtak ezzel mindenféle ugróegerek, de miután megerősödtem, rábasztak. Ezért mondom csak, hogy tisztába legyél: Senki ne baszakodjon velem.
Úgy kerültem ide, hogy hoztak. Faterék. Valami zsiványság volt a dologban, tudod, majdnem olyasmi, mint a benzinezés a határon, csak nagy tételben. Szívtál már Prilukit? Nem? Akkor nem tudod mi az élet ott, ahonnan én jövök. Ma havonta váltogatom a gépeket. Van, hogy csak rendszámot (de sűrűbben a gépeket) és legalább minden egyes géphez vagy rendszámhoz új spiné dukál, nehogy már bárki vén fasznak nézzen csak azért, mert már most kopaszodom. Na de ehhez fel, meg ki kellett nőni a lószaros sztyeppéről. Nyivákoltok ti mindenféle szegénységről, meg szétrabolt országról, de nem tudjátok mi a stabil betondzsungel, a semmi közepén, magyarkám. Én a kukorica-vodka, a Priluki, meg a mérgezett arcú hazájából, a szovjet éléstár mélyéről jöttem, baszod. És amíg ti széthúztok, én a haverjaimmal bemászok a réseken.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.